2. Hetem Pombalban

A második hetem már egészen más hangulatban telt, mint az első. Kezdenek beérni az első napok fáradozásai – tapasztaltabb lettem, jobban eligazodom a raktárban, és sokkal magabiztosabban kezelem a rám bízott feladatokat.

Mostanra már önállóan dolgozhatok, és szinte alig figyelnek rám. Ez persze nem azt jelenti, hogy teljesen magamra vagyok hagyva – ha kérdésem van, mindig van kihez fordulni –, de érzem, hogy bíznak bennem, és ez nagyon jó érzés.

A napjaim kevésbé fárasztóak, mint az első héten, talán mert már nem minden új, és kezd kialakulni a saját rutinom. Gyorsabban megy a munka, kevesebb a bizonytalanság, és így valahogy az egész könnyedebbnek tűnik.

A legjobb része ennek a hétnek az volt, hogy először éreztem igazán azt, hogy része vagyok a csapatnak. Már nem csak tanulok, hanem hozzá is tudok tenni a közös munkához. 

Szórakozás terén sem volt hiány, megnéztünk egy helyi foci meccset.

 Várom, mit hoz a következő hét!





Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Tanártovábbképzés Nizzában – Európai jogok és kötelességek tanítása

Az oktatás és a kultúra a prioritások között az első az északi sarkkörhöz közel

A második hét történései