Portó, egy logisztika tanár szemével

 

Bár Portó kulturális, történelmi és vallási látnivalókkal bővelkedik, valamint atmoszférája és gasztronómiája a maga nemében egyedülálló, tagadhatatlan, hogy a szakmai tankönyvekben nem –csak- ezért szerepel vastagított betűvel a város neve. 

Portó, Lisszabon után Portugália második legnagyobb városa. Az Atlanti- óceán partján, a Duoro folyó tölcsértorkolatának északi részén fekszik. Már csupán ez a néhány adat is arra enged következtetni, hogy logisztikai szempontból a város igen jelentős nem csak a portugál, de a nemzetközi (interkontinentális) áruforgalomban is.

Több mint egyhetes ottlétem során nem bújhattam ki a bőrömből, ezért szabadidőmben olyan helyszíneket is felkerestem, melyek nem a város fő turisztikai vonzerői, ugyanakkor egy logisztika/közlekedés tanárnak érdekes, izgalmas, új információkat szolgáltatnak a későbbi munkájához.

Így történt, hogy már az első nap felkerestem a Leixoes kikötőt, amely Porto legnagyobb teherkikötője (merthogy több is van). A kikötőbe biztonsági okokból ugyan nem lehetett bemenni, mégis sikerült a kerítésen kívülről olyan anyagmozgató eszközöket, kikötői berendezéseket megnézni és lefotózni, amelyeket „életnagyságban” nem, vagy csak elvétve láthatunk Magyarországon. Volt szerencsém „munka közben” megfigyelni kalmárokat, és konténerbakdarukat. Láttam sólyákat és úszódokkokat, valamint több konténerszállító és egyéb áruszállító hajót is. Kár lett volna kihagyni.

Egy másik közlekedési ágazathoz tartozó, ugyanakkor több évszázados múltra visszatekintő közlekedési eszköz Portóban, a villamos. A portói villamosok története 1895-re nyúlik vissza, amikor az első villamosvonalat megnyitották. Ma ennek emlékére nosztalgiavillamos közlekedik a városban, valamint megtalálható itt egy villamos múzeum is, amelyet volt szerencsém meglátogatni.

A villamosmúzeum egy hatalmas hangárban kapott helyett, ahol a lóvasúttól kezdve a modern villamosokig kiállításra kerültek a városban valaha közlekedett járművek (főként villamosok, de akadt egy-két trolibusz is).

Végezetül érdemes még említést tenni a helyi közlekedésről, útvonalakról. A város tömegközlekedése jól kiépített és sokféle lehetőséget kínál a város felfedezésére. Itt tartózkodásom alatt főként metróval és busszal közlekedtem. Jelenleg 4 metróvonal  biztosítja a gyors eljutást a város különböző pontjai között (beleértve a repülőteret is), most épül az ötödik vonal. A buszjáratok közül a kedvencem az 500-as volt. Azon túl, hogy emeletes buszokon utazhattunk, a vonal végig a Douro folyó mentén, majd az óceánparton vezetett, ahol lenyűgöző látvány tárult az utasok elé.

A járatok összességében pontosan közlekedtek, néhány kivétel volt az építkezések miatt bekövetkezett torlódások okán. Mind a megállókban és pályaudvarokon, mind pedig a járműveken tiszta és rendezett környezet fogadott, valamint megfelelő volt az utastájékoztatás is. Egy jól működő városi tömegközlekedési rendszert tapasztalhat meg az ide utazó.

 

-Fürjész Emese-