Bodó Panna: Élet az I.E.S Gabriel Miró-ban

 Két hete vagyunk már itt az oriuelai IES Gabriel Miró iskolában és elég jó élményekben volt részem! Az iskola három különálló épületből áll és hatalmas udvara van, tele sportpályákkal, amit bármikor lehet használni. Az épületek belül is nagyok, rengeteg teremmel. Az órák elég különlegesen vannak felosztva. Minden tanóra 55 perces és három órát egyben tartanak meg, szünet nélkül, ami egy kicsit hosszúnak tűnik, de teljesen megszokható. Ezután jön egy 25 perces szünet és a hatodik óra után van még egy rövidebb, 15 perces pihenő is. Hétfőn, szerdán és pénteken hat óránk van, kedden és csütörtökön pedig hét. Elsőre szokatlan volt, de hozzá lehet szokni, ráadásul az órák érdekesek, így gyorsan elrepül az idő. Az iskolába iskolabusz hoz minket reggelente és visz haza a délutáni órák után. A busz az összes környező városból és faluból összeszedi a diákokat, szóval elég kényelmes a bejárás. Én La Muradaból járok be ami nagyjából 20 percet vesz igénybe. A spanyol diákok itt 12-13 évesen kezdik a gimnáziumot és általában 17 éves korukra végeznek. Ezután mehetnek egyetemre, ha szeretnének. Az osztályok itt is korosztály szerint vannak szétosztva, mint otthon. Az órarendünk is egész jól össze van rakva, bár nekünk külön beiktattak heti hat spanyolórát, hogy jobban belejöjjünk a nyelvbe. Emellett van angol, matematika, irodalom, testnevelés, történelem és más alap tantárgyak is. A spanyol diákok itt nagyon közvetlenek és barátságosak, könnyen megtaláltuk velük a közös hangot és a tanárok is szuperek. Kedvesek, segítőkészek és mindent megtesznek, hogy beilleszkedjünk az órákba és velük együtt tudjunk haladni.Összességében ez a két hét nagyon szuperül telt itt az iskolában és Spanyolországban is, tényleg nagyon jól érzem magam és kíváncsian várom a folytatást!