Deep Democracy - Egy remek prágai kurzus

 Kripkó Zoltánné

Deep democracy – Prága, 2024. július 22-27

Hogyan kezeljünk konfliktusokat az osztályteremben? Milyen szavazási technikákat alkalmazzunk döntéshozatal előtt? Hogyan lehet a nem túl lelkes tanulókat is bevonni a döntési folyamatba? Hogyan fogalmazzuk meg az érveinket úgy, hogy másokat ne bántsunk meg vele? A Z és Alfa generáció képes érvekkel alátámasztott vitára? Ehhez hasonló kérdésekre kerestük a választ 15-en, 6 különböző nemzetből Prágában, a Deep democracy kurzuson.

Első nap – megbeszéltük a kurzussal kapcsolatos elvárásainkat, Mentimeter használatával láttuk egymás ötleteit is. Bemelegítésnek el kellett mesélnünk egymásnak a nevünk eredetét, történetét, akár kreatív módon ki is lehetett találni valamit. Már az első pillanatoktól lehetett érezni, hogy a vezető tanár arra törekszik, hogy „Safe place = Brave place”.  Majd egy 15 kérdésből összeállított Bingo játékot játszottunk, a csoportból meg kellett találni azokat a kollégákat, akik igennel válaszoltak az adott kérdésre és még néhány kérdést fel kellett neki tenni. A legviccesebb feladat az volt, hogy ki kellett választanunk, hogy ha milyen italok lennénk, ha átváltoznánk italokká. Én kávé lennék tejjel, hiszen így sok embernek szüksége lenne rám reggel, a „fekete” ízem, erőm miatt, de a tejjel selymesebbé válna az élmény és kellemesen indulna a nap. Ezután foglalkoztunk a komolyabb témákkal, az osztáytermi dinamikával, a konfliktuskezelési technikákkal, a befogadással, az érzelmi intelligenciával és az önkontrol, önfegyelem kérdéseivel. Az első napi elmélet a Bloom’s Taxonomy volt. Ennek a taxonómiának köszönhetően, a tanulóktól elvárt tudást pontos követelményekben fejezzük ki, amely kiterjed a kognitív, az affektív, és a pszichomotoros területre egyaránt. A híres taxonómiát Bloom és társai 1956-ban publikálták. A Bloom’s taxonómiát összehasonlítottuk Maslow szükségletek hierarchiájával is.

http://okt.ektf.hu/data/forgos/file/tananyag/nadasi/621_a_pedaggiai_taxonmik_bloom_s_kveti.html

Második nap – A csoportalkotás lépéseit beszéltük meg: forming, storming, norming, performing and adjourning. Majd foglalkoztunk a Z (Zoomers) és az Alfa Generáció jellemzőivel, és megrajzoltuk a mi Z generációs tipikus tanulónkat, hogy mit szeret, mit nem, milyen szükségletei vannak, mit akar és egyéb dolgokat is aggathattunk rá. A mi csoportunk tanulója „Sensie” lett. Megtanultuk, hogy az 5 ujjunkkal hogyan lehet gyors visszajelzést kérni az órai munkáról. 1- mi tetszett, 2 – mire szeretném felhívni a figyelmet, 3 – min kell változtatnom, 4 – mit viszek magammal erről az óráról, 5 – miből szeretnék még többet kapni.  Egy vicces skálán el tudjuk mondani, hogy milyen érzelmek vezérelnek aznap bennünket, így senki nem sértődhet meg, ha valaki egy kicsit morcosabb.

https://thesongscouk.wordpress.com/sheep-scale-mood-indicator/ Ezután jöttek a következő, könnyűnek nem nevezhető témák: 1 – osztályterem és demokrácia, 2 – konfliktusok a különböző típusú tanulókkal, 3 – Iskolai és személyes konfliktusok kezelése

Harmadik nap – Elmélet: Myrna Lewis – Deep democracy – minden konfliktus tanulási, fejlődési lehetőség, a káosz és az átalakulás kéz a kézben járnak, az emberek nem szeretnek belemenni a konfliktusokba, mert vagy teljesen elfogadnak valamit, vagy teljesen ellene vannak – My way or the highway, a döntéshozatal folyamata maga a hétköznapi élet, a világ nagy politikai, gazdasági konfliktusai pontosan olyanok, mint a családi, iskolai konfliktusok, vannak, akik dominálni akarják a másikat, és vannak, akinek a hangját soha nem hallják meg, a vélemények különbözősége kreativitáshoz vagy akár innovációhoz vezet, amikor az utálkozás befejeződik, el lehet kezdeni rendesen dolgozni, mindenkinek egyedi felfogása van a bennünket körül vevő dolgokról, ahhoz, hogy béke legyen, először háború kell, minden konfliktusból lehet tanulni valamit. 3 biztonsági szabállyal minden konfliktust meg lehet oldani: 1) különbözőképpen látjuk a világot, így mindenkinek igaza van, de senki nem rendelkezik az igazság monopóliumával. 2) minden kapcsolat konfliktushelyzetekre épül, ha kapcsolatban akarunk maradni, a konfliktusokat meg kell oldani (család, iskola) 3) Tudomásul kell vennünk, hogy ha belemegyünk egy konfliktusba, mindeképpen tanulni fogunk belőle valamit.  És ha mindkét fél tanul belőle valamit, a kapcsolat is fejlődni fog. https://www.youtube.com/watch?v=FsFz1H447kk&t=881s

Negyedik nap – az elmélet után gyakorlati feladatokat csináltunk. The Soft Shoe Shuffle – minden tanulót be tudunk vonni. Az osztályteremben a Deep democracy alkalmazása fontos, mert 3 life skills gyakorlása történik: 1) mindenki elmondhatja a véleményét, 2) odafigyel a másikra, 3) kioldja a feszültséget. Ez egy strukturált beszélgetés, ahol mindenki elmondhatja a véleményét egy körben állva. Pl. A klímaváltozés egy égető probléma. (Itt nem kell egyetérteni, csak közelebb kell lépni ahhoz, aki ezt állította és el lehet mondani a véleményed. Ha nem értesz egyet az állítással, eltávolodhatsz, de elmondhatod, hogy miért. Pl. Az országok vezetői eleget tesznek a klímaváltozás problémájának a kezelésére. Elmondhatod, hogy mit gondolsz. Lewis Deep Democracy Debate – szintén mindekit be tudunk vonni a beszélgetésbe, úgy, hogy polarizálja az osztályt. A résztvevők meggondolhatják magukat, és átállhatnak a másik oldalra. Mindenki elmondhatja a véleményét. Van egy állítás, és aki egyetért vele, az arra az oldalra áll, aki nem ért vele egyet az szemben áll velük. Sok-sok állítással, nagyon érdekes beszélgetéseket lehet generálni. The Grains of Truth – remek gyakorlat mások véleményének elfogadására. Mondd el, hogy a beszélgetések során milyen gondolat fogott meg téged leginkább – ahhh élmény. The Vote – Come with us. Pl Legyen ebből az osztályból mindenki klíma aktivista. Tedd fel a kezed, ha egyetértesz! Aki nem tette fel a kezét, mit tudna tenni annak érdekében, hogy mégis csatlakozzon az osztályhoz.

Ötödik nap: Demokráciát és vitakultúrát fejlesztő gyakorlatok – Fishbowl (4 "K": Kommunikáció, kreativitás, (közösségépítő) együttműködés, kritikus gondolkodás) Egy téma megvitatásához használható az akvárium módszer (Fishbowl method). Lényege, hogy egy adott téma kapcsán az osztály néhány kiválasztott tanulója egy kis kört alkot úgy, hogy a vitázó felek egymással szemben helyezkednek el. A többiek egy nagyobb kört alkotnak a „vita-akvárium” körül, és elmélyülten figyelik a diszkussziót, ugyanis egy adott pillanatban maguk is bekapcsolódhatnak a belső kör vitájába – pl. egy adott jelre helyet cserélnek a bent lévőkkel, ezt követően ők érvelnek tovább, a korábban bent lévők pedig megfigyelők lesznek.World cafe módszer, irányított beszélgetések csoportokban, majd továbbmozgás egy másik beszélgetésbe.

https://www.youtube.com/watch?v=7ODLvTBvKow&list=PLpVSLnEyW17aCBrYrx4eq6Qc5WZBtsYfS

A Human Library lehetőség megismerése, Kreativitást fejlesztő feladatok: ha lehetnél egy természeti jelenség, mi lennél, és miért? Ha lehetnél egy dal, mi lennél és miért? anultunk az „Erőszekmentes kommunikációról NVC, és annak lépéseiről: megfigyelés, érzelmek, szükségletek, kívánságok.

Hatodik nap: Városnézés, kirándulás, közös ebéd, és jó beszélgetések a csoport tagjai között, hogy a friss nemzetközi kapcsolatokat elmélyítsük. J